Őszi portya 2017

Csapatunk idén a Nógrád megyei Kétbodony településen tartotta az őszi portyáját. Fogadjátok egy lelkes résztvevő cserkészünk beszámolóját az eseményről:

Ezen a hétvégén Kétbodonyba mentünk portyázni. Az odajutással voltak problémák, de végül a vendéglátó néni a lekésett busz helyett egy kisebbet hívott hozzánk, és így sikerült megérkezni a szállásra péntek este. A vacsorát mindenki maga hozta.

Szombaton a reggeli után minden őrs elindult az általa választott túra-útvonalon. Az én őrsöm Szátokra ment, ott ebédeltünk, majd egy helyi buszjárattal mentünk vissza a szállásra. A házban mindenki kipihente magát, majd az egész csapat átment a fő-házba, és az átalakított ebédlőben   szentmisén vettünk részt. Vacsora után zászlólevonás, utána esti rutin és lefekvés következett.

Mindenki csöndesen aludt, amikor kb. 1 órakor felkeltettek minket az őrsvezetők, hogy menjünk végig egy meseerdőn. A történet szerint egy őrültekkel teli autóból elszöktek a foglyok és ez ügyben folyt nyomozás.

Vasárnap reggeli és zászlófelvonás után megkezdődött a házak kitakarítása. Amikor mindenki végzett, levontuk a zászlót, készítettek pár csoportfotót majd kimentünk a buszmegállóba. 50 perc várakozás után megjött a busz, és elvitt bennünket egy nagyobb pályaudvarra, ahol ismét hosszas várakozás után jött meg a Vácra induló buszunk. Vácról pedig vonattal érkeztünk Budapestre.

Nemcsak az időjárás hanem a hangulat is jó volt, úgy gondolom hogy mindenki nagyon jól érezte magát ezen a hétvégén.

Félelem és reszketés a Bakonyban

Szokatlan dolog beszámolót írni a nyári táborról novemberben, de valahogy az idő múltával váltam egyre biztosabbá abban, hogy életem egyik legizgalmasabb történetét élhettem át idén nyáron, 2017. július 11 – én, valahol a Bakonyban.

A július 11-én megtett út

Az egész egy átlagos kétnapos portyaként indult: a Farkasgyepűtől pár kilométerre lévő táborhelyünkről a Köves-patak mentén indult el a Szalamandra őrs a Csurgó-kúthoz, amely egy sziklából előtörő forrás. A kút mögött egy kaptatón túl egy mezőre értünk ki, a sárga kereszt jelzésű turistaút a kukoricások közt érkezik be Magyarpolányba. A falu nevezetessége a 43 országos védettségű tornácos bakonyi parasztház a főút mentén. Az út folytatásában hamar sziklás talajú fenyvesbe értünk be, ez egy nagyon szép szakasz, többször találkoztunk szarvasokkal is. Az erdőből csak Döbrönte községnél értünk ki, ekkor késődélután volt már. Úgy döntöttünk, hogy a község mellett található Szarvaskő várában fogunk aludni. Ez egy nagyon szép várrom remek kilátással. Itt kezdődtek az izgalmak.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Térey-megemlékezés beszámoló

Csapatunk egyik legszebb, két évtizedes hagyománya, hogy március 15-én ellátogatunk Térey Pál, egykori budafoki honvéd tiszt sírjához, szükség esetén megtisztítjuk, és egy rövid műsor kíséretében megkoszorúzzuk azt, ezután közösen mécsest gyújtunk a papi kriptánál.

gróf Hadik Ágoston honvéd ezredes nyughelye a Budafoki temető papi kriptájában

Fotó: Klauzál Gábor Társaság – klauzal.hu

Az eseményt mindig nyilvánosan meghirdetjük, és minden évben el is látogatnak rá néhányan, ezért ezek az alkalmak nagyon meghitt közös ünneplésre adnak alkalmat.

Idén csapatunk egyik általános iskolás korú – cserkész korosztályú – kisközössége, a Szalamandra őrs vállalkozott a feladatra, hogy egy kis műsorral készül a megemlékezésre. Ennek során megismerhettük Térey Pál rendkívül izgalmas élettörténetének néhány kiemelkedő pillanatát. Térey nagyon fiatalon, 17 évesen lépett be a  Miklós-huszárok ezredébe (ezért érezzük ifjúsági mozgalomként hivatásunknak Térey emlékének megőrzését), de a szabadságharc után képviselte hazánkat a világkiállításon, tagja volt a képviselőháznak, számos hazai és külföldi kitüntetést kapott.

A szabadságharc névtelen hőseiről egy versszavalással emlékeztünk meg, valamint beszédet mondott Wintsche-Mikesch Viktor, csapatunk parancsnoka. Megemlékezésünket közös imával és koszorúzással zártuk.

Nagyon megható volt számunkra, hogy már többedjére velünk ünnepelt Térey Pál dédunokája, Térey-Bálint Ágnes is.

A hagyomány természetesen folytatódik, jövőre március 15-e környékén ismét találkozunk.

Plébániai farsang 2017 meghirdetés

A korábbi évekhez hasonlóan csapatunk idén is segédkezik a plébániai farsang megszervezésében. Sok szeretettel hívunk titeket is erre a programra, amely az elmúlt években már bizonyította, hogy kicsik és nagyok arcára egyaránt mosolyt csal.

Facebook esemény itt. Minden fontos információ megtekinthető a plakáton:

Téli túra 2017

Csapatunk egyik régi hagyománya, hogy az ünnepek (és az egyetemi vizsgák) után kimozdulunk a négy fal közül és egy túrára indulunk a téli hidegbe. Az évszak viszontagságai miatt csak a legbátrabbak szoktak nekivágni ennek a kihívásnak, de idén sem neheztelhettünk az otthon maradókra. Amikor túránk kezdetén Pilisborosjenőn leszálltunk a buszról a -7 fokos hidegbe, a legtöbbünkben valószínűleg megfogalmazódott a kérdés, hogy biztos jó ötlet volt-e eljönni.

Aztán mindenki alaposan bebugyolálta magát és végül nekiveselkedtünk az útnak. Egy meredek kaptatón indultunk el felfelé, ezért szerencsére egyre kevésbé panaszkodhattunk a hideg miatt, arra viszont még nem is számíthattunk ekkor, hogy milyen gyönyörű látvány tárul majd a szemünk elé a Nagy-Kevély csúcsáról.

Mindent belepett az „igazi hó, nem ez a barna-latyakos” – ahogy az egyik őrstagom fogalmazott. Minden csupa fehér volt, még a fák gallyai is a rájuk fagyott hótól. A hegy tetejéről lenézve az erős köddel együtt igazán mesebéli látványt nyújtott a havas természet.

Sajnos nem időzhettünk túl sokat, hogy mihamarabb hazajussunk a meleg otthonainkba, el kellett indulnunk lefelé a hegyről. Az út elég csúszós volt, többünknek még most is fáj néhány tagja az esések után, de a legrutinosabbak már fel sem álltak a földről, és rögtönzött bobokkal szánkóztak le az enyhe lejtőn.

Útközben még megálltunk az Egri csillagok film díszletéül szolgáló várromnál, tüzet raktunk, szalonnát sütöttünk, hogy jusson energia a hazavezető útra is.

Azt hiszem mindannyiunknak nagy élményt nyújtott ez a szuper túra, alig várjuk a jövő évit!