A Prohászka Ottokár cserkészcsapat néhány fáradhatatlan tagja, fittyet hányva a szombat reggeli pihe-puha ágyikó csábító marasztalására, reggel nyolckor már a Jókai Mór utcai buszmegállóban beszélte meg, hogy mi lesz a feladatuk a kerület legnagyobb rendszeres sporteseményén.

A Budafok Önkormányzat jubileumi harmincadik alkalommal rendezte meg ezt az rendezvényt, mi pedig nem maradhatunk ki ebből. Az odalátogatókat légvár, sütis asztalok és frissítők várták. A színpadon pedig egy konferanszié biztosította, hogy a legkisebbek se unatkozzanak. Szólt a zene, sok volt az ember, jó volt a hangulat így Stella, Süvi, Berta és én (Szabi) szórólapokkal felfegyverezve vetettük bele magunkat a tömegbe. 09:20-tól az ovisok futottak, de szórólapjaink az ő szüleiket sem kímélték, a négy fiatal már a legkisebbek körében is népszerűsítette a cserkészetet, hátha néhányan cserkésztestvéreinkké válnak majd.

A tömegben csapatunk egyik régi tagját pillantottuk meg, Vukov Antit, aki a csapat vezetőségében sokáig igen fontos szerepet töltött be. Első körben nem tudtunk vele sokat beszélgetni, mivel ő is ment kisfiával futni, azonban utána „ránk ért” egy keveset és megosztotta velünk tapasztalatait, amiket anno szerzett.  Jó volt újra találkozni olyan emberrel, aki akkor volt aktív, mikor mi nagyjából még kiscserkészek.

Ezután az elsősök szüleit rohamoztuk meg, és a sok érdeklődő miatt itt ki is fogytunk a szórólapokból. Helyet foglaltunk egy asztalnál és figyeltük az embereket és közben beszélgettünk. Egy család mellénk ült és az apuka örömmel mesélte, hogy kisfia épp most szeptemberben csatlakozott a cserkészethez a Baross Gábor telepnél működő, másik kerületi csapat szárnyai alatt.  Bár a fiú meg volt szeppenve, de azt mondta, hogy a cserkésztábor nagyon érdekli, mi pedig megnyugtattuk, hogy az király lesz.

Nem sokkal ezután a család is elment szurkolni a futóknak, mi pedig hazaindultunk. Jó volt látni, hogy ez a program töretlenül sok érdeklőt vonz.