November 14-én, péntek este, a cserkészotthonban megint bekövetkezett a várva várt találkozás, ami a cserkésztáborokat illetve portyákat előzi meg. Fél hétre nagyjából megérkeztek a kósza illetve vándor korosztályú résztvevők. Ez a péntek esti és éjszakai program, melynek színtere a „csotthon” és környéke volt, az ő programjuk volt.
A király még mindig mágikus álmát alussza. Az udvari varázsló elküldött egy lovagot, hogy utána nézzen az átok mibenlétének és kimondóinak. A portyára gyülekező cserkészek hallgatják a lovag elindulásának történetét, amikor kintről egy alélt lovagot hoznak be. Bent gyorsan életet vernek belé. A lovag tudatja a sereggel hogy holnap nagy út vár rájuk, előtte azonban szükségük van felkészülésre, no meg egy kis lazulásra is.
Ezzel kezdetét vette az esti program. A résztvevők két csoportba osztva kellett eldugott leveleket keressenek a cserkészotthon és a Városház tér között. Ezek a levelek nyomokat rejtettek, és mindegyik megmutatta a következő levél helyét, míg végül a nyomok a Duna-partra vezették cserkészeinket. Itt már várt rájuk egy állomás, ahol a harcot illetve a parancs betartását és továbbadását gyakorolhatták, melyekre nagy szükség van a háborúban, majd a második állomáson az ügyességüket és a rafináltságukat kellett bevessék, hogy kincseket lophassanak az állomás őrzőjétől.
