Az idei évet a kiscserkész raj legkisebbjei egy kisebb „közösség-összerázó” kirándulással kezdték, amin megismerhették egymást és a vezetőiket is. Tóth Keve őv. beszámolója következik:

Nagyon izgultam aznap a kiruccanás miatt, s nem mentem suliba, mert fogászati kezelésen voltam. Mire odaértem a cserkészotthonhoz, már ott volt Viktor is, aki szintén velünk tartott. Zsófival együtt szerveztük meg (ami kissé erős kifejezés, ugyanis némi félreértés miatt nem készült programterv) a kirándulást előző este, amikor még buzgón írtuk a vezetőképző utóhétvége feladatait is.

Örültem, hogy egy kivétellel az összes srácom ott volt, Zsófi őrséből viszont sajnos csak egy lány jött el. Így tízen indultunk el egy apró késéssel a Tóvárosba, a Kamaraerdő legszélére. A felkészülés nélküli séta végül nem is sikerült olyan rosszul, köszönhetően többek között Viktornak is, köszönet érte. Egész jó kalózos keretmese lett a végére, az állomások között beszéltük meg a fejleményeket Zsófival.

Szerintem nagyon jól sikerült kiruccanás lett belőle, aminek sajnos egyetlen vesztese én voltam, mivel „elhagyódott” az NLÁ-m. Igazából nincs okom panaszra, mert kaptam egy újat az utóhétvégén.