Egy csípősen hűvös szombati nap reggelén cserkész raji túrára indultunk, a szerencsésen közel lévő Pilis hegységbe. A cserkészotthontól kis létszámmal ugyan, de annál nagyobb lelkesedéssel vágtunk neki az útnak. Semmiképp sem hívhatnánk teljesítménytúrának a kirándulást, inkább amolyan kellemes, tél előtti levezető terepgyaloglásnak. Az erdő lombhullató részének sokszínűsége, valamint a felsőbb, örökzöld réteg monotonitásával alkotott kontrasztja gyönyörűen mutatta meg a természet változatosságát. Az egyik hegytetőn megpihenve elfogyasztottuk otthonról hozott elemózsiánkat, majd egy nagy nyílt felület – nevezhetjük dombos mezőnek is – felé vettük utunkat. Ezután a közeli faluból indultunk haza az éppen elcsípett busszal, majd az este folyamán kipihentük a túra fáradalmait.