Hogyan lehetne reális leírást adni egy olyan gigászi rendezvényről, amilyen egy Kerületi Nagytábor? Talán kezdjük azzal, hogy mi is az.
Először is kerület alatt nem Budapest kerületeit értjük, hanem a Magyarországon működő cserkészkerületek egyikét. A mi csapatunk az I. Cserkészkerületbe tartozik, mely a Buda és vonzáskörzetében működő cserkészcsapatok kerülete. 5 évente sor kerül egy megszokott cserkésztábornál jóval nagyobb táborra, melyet a kerület szervez, hogy a csapatai együtt tölthessenek 10 napot és ezalatt olyan programokon vehessenek részt, amik esetleg csak csapat szinten, létszám hiányában megvalósíthatatlanok lennének. Magyarul a Buda és Buda környéki cserkészcsapatok egymás mellett táboroznak egy hatalmas területen. Persze ilyen tábort nem csak a mi kerületünk rendez. Ez a Kerületi Nagytábor azaz a KNT, mely helyszínéül idén számunkra Csokonyavisonta szolgált.
Hogy milyen volt ez idén? Erre megint nehéz konkrét választ adni, hiszen tíz nap élményeit néhány szóban értékelni szinte lehetetlen.
Az előtábor csapatonként változó hosszúságú volt, hiszen ilyenkor alapvetően mégis a saját csapatunk táborozásához szükséges körülményeket szeretnénk megteremteni. Persze sok közös építmény is volt, ezek építésében mindenki segített. A csapatok altáborokba voltak beosztva, hiszen 2000 embert egyben mégsem lehet kezelni. Ezek az altáborok külön mentek programokra, külön GH-val rendelkeztek, ahova a központból az ételt szállították, külön volt zászlószertartásuk és napi rutinjuk, persze ezeknek alkalmazkodniuk kellett a központi programokhoz.
A szokásos programokat altábori szinten valósítottuk meg, azaz az étkezések, a tisztálkodás, a tábortüzek altábori vagy a kisebb (csapat, korosztályos) bontásban voltak. Altábori program volt még a teaház melyen minden második este a 16 éven felüliek vehettek részt a takarodó után. Itt ismerkedhettek egymással a különböző csapatok fiataljai és finom tea mellett kötetlen beszélgetésekre nyílt alkalmuk. Egy remek kalmárjáték is megvalósult ilyen körben, valamint egy korosztályos vacsora, ahol azonos korosztályba, viszont más csapatba tartozó őrsök ettek egymással. Ezen az estén ezek az őrsök a tábortűzi produkciójukat is együtt tartották. A portya útvonalait is altábori szinten osztottuk be, így egyes csapatok, rajok, őrsök mehettek akár egy helyre is, ezzel is erősítve a csapatok közti barátságokat.
Ami viszont igazán izgalmas a KNT-ben, az a központi program. A tábornyitás illetve a táborzárás ilyen volt. Ekkor a táborparancsnok beszédet tartott a központban felállított színpadon. Az összes központi program eköré a színpad köré csoportosult. Játszottunk néhány játékot, hiszen az embernek nem minden nap van alkalma arra, hogy 2000 cserkésztestvérével együtt játszon cserkészjátékot vagy ordítson el egy csatakiáltást. Ekkor volt keretmese jelenet is, ami keretbe foglalta a tábort. Ezek igen jól kivitelezett jelenetek voltak, melyben megismerhettük a Csillagok háborúja univerzumot cserkészköntösbe bújtatva. A legjobb központi program azonban mégiscsak a galaktikus nap volt, melyre ugyan csak 3-4 altábor ment egy nap, de így is remek hangulata volt. Itt szintén volt egy kis keretmese, viszont a nap lényege a rengeteg program volt, amiken korosztálytól függően lehetett részt venni. Voltak itt sportprogramok, ahol forgóban lehetett focizni, röpizni, tollasozni, frizbizni, métázni; volt lelkiprogram, melyeket atyák vezettek és remek témákat tárgyalhattunk át, a kisebbek pedig valamilyen testi fogyatékossággal rendelkező emberekkel találkozhattak és játszhattak. A rádiós és az ejtőernyős szakág is kitelepült egy-egy programmal, melyek felkelthették az odalátogatók figyelmét. Volt még egy íjászpálya melyen az emberek rendes íjakkal, de szivacsos végű nyílvesszőkkel vadászhattak egymásra, mint egy paintball vagy airsoft pályán. Ezen programok lezárulta után egy nagy közös vurstlin vehettünk részt, ahol rengeteg játékon lehetett galaktikus krediteket nyerni, melyeket ínycsiklandó finomságokra lehetett váltani a hotdogtól a szörpön át a popcornig és vattacukorig. Az egész napot egy zenés mókával zártuk ami remek feloldása volt a napnak.
A színpadhoz még a misékre mentünk be, melyek szintén pompás hangulatban teltek, köszönhetően a felkészült és kreatív atyáknak.
Ez a tábor remek példája volt annak, hogy a cserkészetet nem csak elvonulva, az erdő csendjében élhetjük meg, hiszen a mozgalmunk lényege mégiscsak a közösség és ilyen nagy közösséggel néha nagy zaj jár. Ennek a zajnak a közepén lenni pedig igen felemelő élmény.