Plébániai családi nap 2017

Ha valaki május 20-án a cserkészotthon környékén járt, akkor zenére, sok emberre és gyerekzsivajra lehetett figyelmes.  Aki már járt ilyenen, az pontosan tudja, hogy ezek a kísérő jelenségei a minden évben megrendezett Plébániai családi napnak.

A szervezők már kora reggel sürögtek-forogtak a cserkészotthon kertjében, hogy idén is egy minőségi programmal tudjanak szolgálni az megjelenő híveknek. A program idén még a korábbi évek színvonalát is meghaladta. A gyerekek kipróbálhatták az ugrálóvárat, mely már tavaly is nagy sikernek örvendett; felavathatták a plébánia új trambulinját, megpróbálhatták megdönteni egymás rekordját rekeszmászásban, kézműveskedhettek és arcfestést csináltathattak maguknak. Természetesen a minden évben slágernek számító lasertag sem maradt el, ahol idén újfajta fegyverekkel játszhattak az izgalomra és akcióra vágyó lurkók. A felnőtteknek is készültünk programmal; ők a délelőtti két előadáson vehettek rész, melyeket idén Garbóci László helytörténész és Sárhegyi Zoltán atya tartott.

A megfáradt résztvevők kicsivel dél után csirkepörkölttel csillapíthatták éhségüket. Az ebéd elfogyasztását követően, az idei év másik nagy újdonsága került elő: egy fagyispult, melyből a cserkészek rendületlenül osztották a hűsítő finomságot. Ezt a remek lehetőséget a Major cukrászda biztosította nekünk. A gyerkőcök szinte még fel sem ocsúdtak a sokkból, hogy annyi fagyit ehetnek, amennyi csak beléjük fér, máris egy újabb meglepetés várta őket. Zene és gyereknevetés kíséretében bevonult a színre Lala Bohóc. Mondanom sem kell, hogy a kisebbek körében osztatlan sikernek örvendett a műsorszáma.

A mozgalmas napot egy meghitt mise zárta a Törley-mauzóleum kertjében, mely minden éveben lehetőséget ad megcsodálni a kerület egy méltatlanul elhanyagolt kincsét, valamint gyönyörű környezetben elmélyülni az arra vágyóknak.

Mi, cserkészek nagyon élveztük, hogy segíthettünk a szervezésben és a lebonyolításban, jó látni, hogy ilyen élet van a plébánia körül és ennyi gyereket mozgatnak meg a minőségi programok.

Március 15-i megemlékezés

Idén március 15-én sem maradt el a szokásos megemlékezés a Kastélymúzeum kertjében, amin csapatunk cserkész korosztályú raja részt is vett. Meghallgathattuk a kerület polgármesterének beszédét, továbbá a Kolonics György Általános Iskola és Köznevelési Sportiskola tanulói és a  Budafoki Fúvósegylet műsorát is. Majd a megemlékezés végén, ahogy a többi szervezet, egyesület stb., mi is elhelyezhettük a koszorúnkat a műemléknél.

Tavaszi tábor

Csapatunk idén Virágvasárnap hetén látogatott el Királyrétre, a szénpataki kulcsosházba, hogy a szokásos tavaszi táborunkat eltöltsük. A csapat hagyományainak megfelelően ide a legkisebbek, a kiscserkészek is jöttek velünk. Maga a helyszín nagyon rendhagyó volt, hiszen a szállásunk 3-4 km-re volt a falutól és mondhatni az erdő közepén állt, továbbá elektromos áram sem volt, ami már-már a nomád nyári táborainkat juttatta eszünkbe. Pénteken az utazásunk nagyon élvezetes volt, hiszen nem csak a vonatot használtuk a lejutáshoz, hanem a kisvasutat is, ami legjobban a kicsiknek tetszett. Miután megérkeztünk, a csendes, sötét, de annál gyönyörűbb erdőben keresztutat jártunk, ahol felelevenítettük Jézus szenvedéstörténetét, mindezt úgy, hogy mindegyik állomást más-más őrs kapott és olvasott föl hozzá egy-egy történetet.

Másnap már  melegebb időre ébredhettünk, hiszen előző este kissé hidegre fordult az időjárás. Tíz óra magasságában minden őrs elindult a saját túrájára, ahol jobban is megismerhettük a Börzsönyt. Délután négy óra felé érkezett vissza mindenki és látszott, hogy jól elfáradtunk a nagy túrában. Először kicsit pihentünk, hogy erőt gyűjtsünk a következő programra, mert a portya nem csak egy kiadós turából áll. A délután további részében kézműves tudásunkat is kibontakoztathattuk, majd vacsora után cserkésziesebb keretek között vehettünk részt a virágvasárnapi szentmisén, este pedig a táborok és portyák fénypontja, a tábortűz következett, ahol nem csak jókat játszottunk és fölmelegedtünk, hanem egy új cserkésszel is bővült csapatunk, hiszen Orsi a Levendula őrsből most tett fogadalmat.

Vasárnap reggel, reggeli után még volt egy hadijáték, ami nagyon jól átmozgatott minket, amire szükség is volt, hiszen ekkor sem volt olyan meleg, mint ahogy arra  korábban számítottunk. Dél körül – kisvasúttal –  hazafélé vettük az irányt, igen fájó szívvel, mert gyönyörű táborhelyünk volt, de mindenki szép emlékekkel fog visszagondolni rá.

Téli túra 2017

Csapatunk egyik régi hagyománya, hogy az ünnepek (és az egyetemi vizsgák) után kimozdulunk a négy fal közül és egy túrára indulunk a téli hidegbe. Az évszak viszontagságai miatt csak a legbátrabbak szoktak nekivágni ennek a kihívásnak, de idén sem neheztelhettünk az otthon maradókra. Amikor túránk kezdetén Pilisborosjenőn leszálltunk a buszról a -7 fokos hidegbe, a legtöbbünkben valószínűleg megfogalmazódott a kérdés, hogy biztos jó ötlet volt-e eljönni.

Aztán mindenki alaposan bebugyolálta magát és végül nekiveselkedtünk az útnak. Egy meredek kaptatón indultunk el felfelé, ezért szerencsére egyre kevésbé panaszkodhattunk a hideg miatt, arra viszont még nem is számíthattunk ekkor, hogy milyen gyönyörű látvány tárul majd a szemünk elé a Nagy-Kevély csúcsáról.

Mindent belepett az „igazi hó, nem ez a barna-latyakos” – ahogy az egyik őrstagom fogalmazott. Minden csupa fehér volt, még a fák gallyai is a rájuk fagyott hótól. A hegy tetejéről lenézve az erős köddel együtt igazán mesebéli látványt nyújtott a havas természet.

Sajnos nem időzhettünk túl sokat, hogy mihamarabb hazajussunk a meleg otthonainkba, el kellett indulnunk lefelé a hegyről. Az út elég csúszós volt, többünknek még most is fáj néhány tagja az esések után, de a legrutinosabbak már fel sem álltak a földről, és rögtönzött bobokkal szánkóztak le az enyhe lejtőn.

Útközben még megálltunk az Egri csillagok film díszletéül szolgáló várromnál, tüzet raktunk, szalonnát sütöttünk, hogy jusson energia a hazavezető útra is.

Azt hiszem mindannyiunknak nagy élményt nyújtott ez a szuper túra, alig várjuk a jövő évit!

Luca-búza és betlehemi Béke-láng

Réges -régen, még Keresztes Pali bá ötlete nyomán alakult ki az a mai napig tartó, csodálatos hagyomány, hogy csapatunk a Luca-nap előtti vasárnapon apró,kis Lucabúzás csomagokat adományoz a plébániai közösség részére. Az elmúlt években ez a hagyomány már- már kerület szinten várt esemény lett itt, Budafok-Tétényben.  Évek óta a búzával együtt a Betlehemi Békeláng szét osztására is van lehetősége a budafok-belvárosi cserkészeknek.

Idén- mint ahogy azt az itt élők is tudják, és nap, mint nap csodálhatják – megépült az új piac, és a hozzá tartozó számos kulturális és sport eseményre alkalmas “Piac tér”.
Így nem is volt kérdés, hogy idén nem csak a templomban, de a piac téren is lehetőséget biztosítunk a Békeláng átvételére.

Hideg vasárnap volt, már mikor elindultunk a XI. kerületi átvevő ponthoz, is szürkület volt és erősen fújt a szél.  Féltünk is, nehogy elfújja a szél majd hazafelé a lángot, de szerencsére minden simán ment. Futottunk is haza, hiszen kicsivel később már a Piac téren Karsay Ferenc, polgármester úr vette át képviselőinktől a lángot. Itt is lehetősége volt – és éltek is vele- a kerületi lakosoknak, hogy hazavigyenek egy- egy kis lángocskát.

Minden vasárnap este hétkor kezdődik a plébánián az ifjusági mise- ahol most végig a Mária oltáron loboghatott a láng, majd kis,apró üvegcsékben osztogattuk a híveknek, illetve ekkor kerültek odaadományozásra a Lucabúza csomagocskák is.

Reméljük, hogy ezekkel a piciny adományokkal, kedveségekkel tudtunk egy kis fényt, reményt és szeretetet csempészni Budafok-Tétény életébe.

Szerenénk itt is Áldott, Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet kivánni!

Jó Munkát,
Tóth Réka Kamilla
csapatparancsok-helyettes