A hét elején úgy döntöttünk a kiscserkész raj őrsvezetőivel, hogy nagypénteken megtartjuk az őrsgyűléseinket. Dávid őrsvezető illetve őrstársammal úgy döntöttünk, hogy az utána fennmaradó időt a Szürke farkas őrs indulójának megírásával fogjuk elütni. Ahogyan azt kell, meg is érkeztünk az őrsgyűlések időpontjára, azonban a rossz időre és a szünetre való tekintettel egyikünk őrséből sem érkezett senki. Senki ne aggódjon, mi kitöltöttük az üres időt és elkezdtük az induló megírását, pontosabban kezdtük volna, de előtte egy kicsit még gyakorolgattunk, hogy a kezeink megszokják a húrokat. Ezt a folyamatot végighallgatta Bekka is, aki a Galagonya őrsöt vezeti Dáviddal. Ő közben megemlítette, hogy lesz ez a nagypénteki csonka mise (ilyenkor az “oltárfosztás” miatt nincs átváltoztatás és áldozás sem). Dávid erre nagyon rácsodálkozott, mivel fogalma sem volt, hogy szokott ilyen lenni. Ezután nem sokkal megérkezett Viktor is. Ő rábeszélt minket, hogy függesszük fel az alkotást és nézzük meg a szertartást. Miután átértünk, egy nagyon színvonalas passió előadást hallhattunk. Utána következtek az egyetemes könyörgések, melyen a szenvedőkért, az egyházért, a hívőkért és a nem hívőkért, a vallási és világi vezetőkért  imádkoztunk. Majd a kereszthódolattal folytatódott a szertartás.  Ezek után mentünk vissza a cserkész otthonba. Éppen hogy csak belekezdünk volna az indulónk tényleges írásába, megláttuk hogy mennyi az idő és rájöttünk hogy nem tudunk tovább maradni. Így az őrsi indulónk még várat magára, azonban szellemi és lelki felüdülésünk már nem.