Dec. 5., szombat.
Már délután 4 órától izgatott gyermekzsivajtól volt hangos cserkészotthonunk, hisz mindenki várta a Mikulás érkezését. Először kötetlenül játszottak egymással kicsik és nagyok egyaránt, majd mikor hallották a hírt, hogy a Mikulás szánjáról már segítőjével, a Krampusszal együtt földet ért, összegyűltünk és hangos dalolásba kezdtünk, így köszöntöttük a kedves Mikulást.
Tudta, hogy nem hiába jött, madarak csicseregték fülébe Lappföldön, hogy több új kiscserkész őrs is csatlakozott csapatunkhoz, így boldogan szemlélte, vajon az új csemeték is jól visekednek-e az év folyamán. De a gyerekek őrsönként külön-külön kisebb előadással, desszerttel is kedveskedtek az öreg, szakállas Mikulásnak, majd mindenki boldogan szorongatta, fogyasztotta apró ajándékát.
Miután a Nagyszakállú elköszönt, a gyerekek még sokáig örültek az ajándékaiknak, annak, hogy együtt lehetnek, majd a 6 órási misére együtt ment le az egész cserkészcsapat és részt vehettük a második adventi gyertyagyújtáson. A mise után pedig ki-ki hazatért, hogy a családi tűzhelynél folytathassa az ünneplést.